Ajánlott oldalak

  • b nenezzel

    b sondheim

    b csipke

Tájékoztató

  • A Kultifilter egy magánszemélyek által útjára indított és gondozott weboldal, mely azzal a célból jött létre 2012-ben, hogy az oldal szerzői ezen a felületen osszák meg véleményüket (jellemzően) valamely kulturális alkotásról, eseményről, jelenségről.

    Az oldal készítői a látogatók személyes adatait nem gyűjtik, nem kezelik, nem továbbítják. Az oldal nem használ sütiket (cookie-kat) és semmilyen módon nem azonosítja a látogatókat.

    A Kultufilter.hu weboldalon olvasható anyagokhoz 2018. március 31. után csak a Kultifilter Facebook-oldalán lehet hozzászólni.

    Az oldalon megjelenő anyagok a szerzői jogi törvény védelme alá esnek, ugyanakkor a weboldal üzemeltetőivel folytatott egyeztetést követően, a Kultifilter.hu oldalra való hivatkozással (továbbá adott esetben a szerző nevének feltüntetésével) szabadon felhasználhatók.

    Az írások átvételével kapcsolatos kéréseket, valamint az egyéb észrevételeket, üzeneteket, kéréseket a Kultifilter készítői az alábbi e-mail címen fogadják:

    email

Tekerd le a volumét!

zj 2015 002aSzinte nem telik el hét anélkül, hogy ilyen-olyan – de mindenképp külföldi – tudósok elő ne állnának egy újabb, a zenehallgatás egészségügyi előnyeit igazoló kutatási eredménnyel. Akadnak általános megállapítások, melyek az intelligenciaszint, a tanulási képesség növekedésével, vagy épp a stresszoldás hatékonyságával kapcsolják össze a hangjegyekben rejlő erőt, és ezeken a kis színeseken legtöbbször kötözködési inger nélkül siklanak át a rutinos olvasók. De van úgy, hogy az ártalmatlan tudósítások közé bekerülnek a hardcore vonulat csapásai. Konkrétan olyasmire gondolok, amikor azt tanácsolják – vigyázat, valós a merítés! –, éles fájdalom csillapításához Hacsaturján Kardtáncát, meghűlés esetén a Varázsfuvolát, gátlásaink leküzdéséhez pedig Csajkovszkij VI. (Patetikus) szimfóniáját célszerű meghallgatni.

Félelmetes távlatokba mutató bedekkerek ezek a külföldi tudósos cikkek, a végén még kiderül, hogy a komplikált szervátültetéseken kívül minden orvosi probléma kezelhető házilag, feltéve, ha eléggé fel van töltve az mp3-játszónk.
(A tudósok természetesen nem tévesztendők össze azokkal a szakemberekkel, akik a zenében valóban benne rejlő terápiás lehetőségeket személyre szabottan, értő módon, megfelelő mértékben használják ki!)

Ebbe a vég nélkülinek tűnő optimista hírfolyamba csapott bele nemrég a Georgiai Műszaki Egyetem tanulmánya, amely azt bizonygatta, hogy márpedig a zene akár árthat is, mert idős korban igenis rossz hatással van a memóriára. Az atlantai intézmény kísérletében több korosztály bevonásával végeztek az asszociatív memóriára irányuló vizsgálatokat: a résztvevőknek arcokat és neveket kellett megjegyezniük, hol csendben, hol zeneszó mellett, majd később felidézni, melyik archoz melyik név tartozott. A beszámolók szerint abban mindenki egyetértett, hogy a zene elvonja a figyelmet, de ez csak az idősebbek esetében társult teljesítményromlással, ők 10 százalékkal kevesebb névre emlékeztek olyankor, ha a memorizálás közben zene szólt.

Ha áttörésről nem is beszélhetünk, a jelentés amiatt feltétlenül hírértékűnek tekinthető, hogy a korábbi, lábvíz jellegű pozitív eredményekhez képest a valósághoz mindenképp közelebb pozícionálja a zenével kapcsolatos elképzeléseinket. Csakhogy a lelkesedés valószínűleg elragadhatta a szakembereket, mert egyikük bizony nem állta meg, és az eredmények ismertetésekor az örökérvényű igazságok mezsgyéjére tévedve a következő kijelentést tette: „A korral romlik az asszociatív memória is. Ahogy öregszünk, egyre nehezebb emlékezni arra, milyen név társul egy archoz, vagy hol folyt le egy beszélgetés.”

Nincs okunk kételkedni e magvas gondolat igazságtartalmában, legfeljebb nézünk csodálkozva, hogy ennek megállapításához mi szükség volt a vizsgálatokra. Hiszen, ha akarjuk, különösebb erőfeszítés és költséges tesztek nélkül magunk is megfogalmazhatunk efféle, a generációk teljesítményére vonatkozó szentenciát. Például azt, hogy az idősebben lassabban futnak, mint a fiatalok (függetlenül attól, hogy közben csend van, vagy a Tűzszekerek zenéje szól).

Egyébként a kutatás eredményéről készült összefoglalóban még életvezetési tanácsokat is adnak azoknak, akiknek a zene hallgatásától csökken a koncentrációs képességük. Egész pontosan azt javasolják, hogy ha valaki eltéved vezetés közben, jól teszi, ha kikapcsolja a rádiót.

Hagyjuk most e tanács hasznossága feletti elmélkedést, hiszen mondhatták volna akár azt is, hogy ilyen esetekben az ember lazuljon el és próbálja követni a Föld erővonalait. Végül is, abból biztos nem lesz baj, ha valaki csendben ücsörög kicsit az autójában. Illetve, ha külföldi tudósról van szó, akkor lehet, hogy mégiscsak jobban járunk, ha nem talál vissza a munkahelyére.

#  -krl-, 2015-03-22

Kapcsolódó elemek

Vissza a tetejére