Ajánlott oldalak

  • b nenezzel

    b sondheim

    b csipke

Mesék a beteg és boldogtalan emberekről (Fészek Színház: 1001)

sze 2013 003a2013. szeptember 26.
Fészek Színház

1001

Készült Az Ezeregyéjszaka meséi felhasználásával
Rendezte: Nyulassy Attila

*

Az 1001 olyan, mint egy baráti társaság az éjszaka időtlenségébe burkolózó együttléte. Intim, közeli, emberien idegen és ismerős, el-elnyúló és váratlanul félbeszakadó.

A kerettörténet közismert: Seherezád (Nagy Éva) mesél 1001 éjszakán át a kalifának, hogy életben maradhasson. Az indítás sötéten árnyalja ezt: a kegyúr pusztán hatalomfitogtatásból akarja kivégeztetni a tizennégy éves, megerőszakolt lányt, aki védekezésképp a kollektív tudatalattiból előkapkodja az összes szélsőséges és boldogtalan őrültről szóló ősi történetet. Ez a világ nem csodálatos, iszonyú.

Látunk epizódot a hasison és nőkön élő fiúról, az igazságtalanságot érdemlő szegényről, apagyilkosról, megcsalt férjről, korrupt hivatalnokokról, szerencsés és önző Aladdinról. És mindegyik mese rosszul végződik.

Az előadás nem klasszikus színházi térben, hanem a Fészek Színház aulájában játszódik, adva ezzel az egésznek egy kis civil, spontán hangulatot. Erre játszik rá maga a történetszerkesztés is, a jelenetek között a színészek civilbe lépnek, megállnak, dillemázgatnak, mi legyen a következő, folytassák-e.

A darab témája folyamatosan az emberi kiszolgáltatottság és a korlátlan hatalom felelőtlen ostobasága körül motoz, a túlélni próbáló ember szemszögéből. Nyulassy Attila koncepciója ügyesen, sugalmazóan próbál kritizálni, megmutatni. Próbál, mivel mindezt a szándékot és gondolatiságot nem támasztja meg kellő színházi eszköztárral, a feszültség csak itt-ott csörgedez lanyhán, a kontraszt kevés, a váltások kontúrtalanok, a jelenetívek nem épülnek fel.

A koncepcióban van erő, a rendezőben tehetség, az előadást szerethetővé mégis a színészek teszik, akik bár a beszédtechnikának még csak alapjait sajátították el, mégis egy-egy karakterre megtalálják a maguk színészi ízét: Cselle Gabriella felfelé kúszó patkány mórja, Magyar Ajna rezzenéstelenül obszcén papagája, Öskü Bálint öreg embere és szexista, hatalmaskodó, ötfokozatú férfivariációja, Tyroler Cintia szélsőségesen igazságtalan és rafinált felesége – vízipipa fanyar füstjeként keverednek Nagy Éva életrevaló, cinikus, szenvedélyes levegőjével.

Az 1001 ígéretes előadás, ami a maga hiányosságaival együtt is hatni tud időnként a nézőre: megszeretünk és megutálunk, helyeslünk és elítélünk a történeteket figyelve.
Mintha csak egy ismeretlen baráti társaság éjszakába burkolózó együttlétét lesnénk meg.

#  Takács Máriusz, 2013-10-09

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére