Ajánlott oldalak

  • b nenezzel

    b sondheim

    b csipke

Fedezzük fel! – Csalonka Milán költészetéről

ij 2015 003aA Törülközőnap alkalmából gyönyörű, ám eleddig szinte ismeretlen versekkel, és szerzőjükről árulkodó háttérinformációkkal kedveskedünk minden kedves vogon olvasónknak.

*

Nem sikerült kilépnie a nagy előd árnyékából a XX. század ma még kevéssé ismert magyar költőjének, Csalonka Milánnak. A budapesti születésű, és városához élete végéig hű maradó alkotónak pályája végéig meg kellett küzdenie a folytonos összehasonlítással: sem az irodalomszerető közönség, sem a kritika nem tudott szemet hunyni afölött, hogy ő volt a XIX. századi idillista poéta, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményit szemtanúként végigkövető Csalonka Kálmán (1819–1887) leszármazottja.
Igaz, Milán sem keveset tehet arról, hogy minduntalan összemérték a nem is olyan távoli őssel. Itt közreadott, Martius idusán című versét egy pályázatra írta 1948 márciusában, amikor a Rákosi-éra propagandistái a forradalom centenáriumának apropóján az új Petőfi-kép megteremtésén fáradoztak. A mű nem nyert, ám ahhoz már elég volt, hogy a korai Csalonkát az ítészek moralizáló epigonként jellemezzék.

Martius idusán

M’ért gyűl ma a sok nép Pesten,
S nem megy Vácra vasúttal?
Picnic helyett m’ért gyúl dalra,
S zeng hőn ajka Kossuth-tal?

M’ért szaval fönt léptső-tetőn
Fent bajússzal Petőfi,
Mellyet döngve versnek vissza
Pest-Belváros tetői?

Tudd meg, Honfi, Nagy Nap van ma,
Forradalom, Revolúc’!
Ezért dongja együtt mindjök,
Mint a feldúlt galamdúc:

„Mikor jő el karddal majd a
Szabadság, az ősi juss?!”
Ő hozza el, ő majd, bizony
(ah!): idusod, martius!

(1948. martius 11-jén Pesten)

A sikertelenség rövid időre befelé fordulóvá tette a költőt, aki a május 1-jei felvonuláson ismerte meg első múzsáját, a polgári származású, de múltjával szakító, és a munkásmozgalom felé forduló Rosenthal Irmát. A hölgynek kellemetlen volt a bukolikus poézis és a rokokó szépelgés iránt rajongó, közismerten polgári felmenőkkel rendelkező Csalonka, ezért hamar kiadta az útját. Ez azonban nem érződik még Oh, Szűv című versén, amelyet néhány nappal a megismerkedés után írt hölgyének.

Oh, Szűv

Oh, Szűv, adj még üdőt!
Keblem hévül s duzzad,
mint az fővő tüdőt,
fújja egy nagy érz’mény.
Nyúl, ha les, hogy ki lőtt
nézek én is akképp:
édes-mérges pempőt
nyílzott Ámor belém.
Mint a lekvár-befőtt,
oly’ remegve vágyok,
s kérdek Annát, Benőt,
Sárát, Zsókát, Évát,
Istvánt, Jánost, Jenőt:
készen állok-é már?
Irmám képe előtt
térden egyre kérem:
oh, Szűv, adj még üdőt!

(Kelt: 1948. május 6-án)

A magánéleti csalódások után Csalonka ismét a líra felé fordult. Jobban-rosszabbul sikerült munkái közül talán az alább olvasható, Tisza, Tisza, te vén folyó kezdetű, tájleíró költeménynek induló, ám a végén nemzeties hangvételű politikai szentenciát felvonultató verse emelkedik ki, amely miatt öt napot kellett eltöltenie az Andrássy út 60-ban. Szabadulása után visszatért a bukolikához, két éven keresztül csak pásztorverseket írt, majd mesés elbeszélő költeményekkel próbálkozott.

Tisza, Tisza, te vén folyó

Tisza, Tisza, te vén folyó,
zabolátlan, rakoncátlan!
Akármilyen messze is folysz,
hallják híred Tapolcában;

hallják Budán, hallják Pesten,
Zalában és ott fönt, Vasban,
s azt meghallva dongolódnak,
mint a méh a teli kasban.

Szárnyas híred bejár mindent,
s égre írja: milyen csodás
nyári estvén partod mentén
a feljövő alkonyodás;

milyen remek erdőségek
veszik körbe kanyarjaid;
milyen pompás mocsaraknak
örvendhetnek magyarjaid.

Ezer falu les le reád,
házaikban sok pór leány
zengi: ilyet biztos nem lát
Párizs, Bordeaux, sem Orleány.

Tisza, Tisza, te vén folyó,
rakoncátlan, zabolátlan,
kinek mentén így szól a Szív:
„boldog vagyok, ha ezt láttam”,

zúgjon hangod ezerfelé,
jelszót vigyen annak árja:
„lesz még szabad Magyarország” –
egész nemzet régtől várja.

(Írtam: 1950. május 7-én a Hűvös Völgyben)

Az irodalomtörténet adós még Csalonka Milán költészetének átfogó elemzésével. Reméljük, addig ez a rövid bepillantás kedvet csinált e nem túl eredeti, de kordokumentumként érdekes életmű megismeréséhez.

#  Kerékgyártó György, 2015-05-25

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére